A mindennapi életben számtalan olyan élethelyzet adódhat, ami kártérítési igényt alapozhat meg. A kártérítési felelősséget kiváltó magatartásokról szinte lehetetlen teljes körű felsorolást adni. Alaptétel, hogy “aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni.” Ez az általános szabály a jogalapja mindazoknak a károkozó magatartásokkal kapcsolatos igényeknek, amelyek nem tartoznak a törvény speciális felelősségi alakzatai, vagy személyek körébe, amelyekre, és akikre akár eltérő szabályok vonatkoznak. (a veszélyes üzem, a gyermekek által okozott kár, az állatok által okozott kár, illetve az épületről lehulló tárgyak által okozott kár.)
Társadalmunk fokozott felelősségi szabályokat ruháznak bizonyos személyekre, tisztségekre. Folyamatosan nő azoknak a speciális alakzatoknak a száma, melyek a fenti általános károkozási tilalomhoz képest részben eltérő szabályok szerint, akár külön törvényekben nyernek szabályozást, mint például a gazdasági társaságok tisztségviselőinek károkozása, a könyvvizsgálók, ügyvédek, károkozása.
Mindezen igények érvényesítése fokozott felkészültséget, és tudást igényelnek. Az elsődleges cél valamennyi esetkörben a peren kívüli megegyezés, megállapodás. Amennyiben pedig ez elkerülhetetlen, akkor válhat szükségessé a peres képviselet ellátása.

A szakterület legfontosabb feladatköre:

  • Szerződésszegéssel okozott károk.
  • Szerződésen kívüli károkozások.
  • Veszélyes üzemért való felelősség. (pl. gépek, gépjárművek, stb. működéséből következő károk megtérítése)
  • Egészségügyi ellátással kapcsolatos kártérítési igényperek.
  • Termékfelelősségből eredő kártérítési igényperek.
  • Épületekkel összefüggő károk megtérítése
  • Munkajogi kártérítési perek.
  • Személyhez fűződő jogok megsértéséből (pl. a jó hírnév megsértéséből, bűncselekménnyel okozott kár) eredő kártérítési igények érvényesítése.
  • Államigazgatási jogkörben okozott kár érvényesítése.
  • Ártatlanul fogvatartottak és elítéltek állammal szembeni kártalanítási igényei.